Szilvásgombóc videó - avagy A padlás 30 éves lett (2018.04.11.)
Sziasztok!
- január 29-én került bemutatásra Presser Gábor, Sztevanovity Dusán és Horváth Péter félig mese - félig musicalje, A padlás, mely a színpadra Marton László rendezésében került. Főbb szerepekben Kaszás Attila, Igó Éva, Hegedűs D. Géza, Rudolf Péter voltak, hogy csak egy pár nagyobb nevet említsek. 2018. január 29-én, 30 év töretlen siker után, egy hatalmas jubileumi ünnepléssel zárult a megunhatatlan történet.
Ebben a bejegyzésben szeretném nektek bemutatni a darabot, hogy mit jelentett nekem amikor először láttam és mit jelent most.
A történetet és a kialakulást (bocsássatok meg) a Wikipédián, illetve a Vígszínház oldalán található leírásokból válogattam össze.
Presser Gábor és Sztevanovity Dusán 1986 nyarán írta meg A padlás című musicalt Zsennyén. Az ottani alkotóházba azért vonultak vissza, hogy egy televíziós mesesorozathoz és egy új Zorán-albumhoz írjanak új dalokat, ám ezek akkor nem készültek el. Rádiós szerepét Presser Gábor saját bevallás szerint Kaszás Attilára írta. Az írás ideje alatt Radnóti Zsuzsa édesanyja több alkalommal megvendégelte az alkotókat szilvás gombóccal, mely emlékére született a musical egyik népszerű dala. Az olvasópróbára 1987. november 30-án került sor. A rendező Marton László lett, aki már korábban is dolgozott együtt a szerzőkkel, Horváth Péter, aki a prózai részek írásában segített, Marton László javaslatára került a produkcióba.
A Vígszínház pénzügyi helyzete miatt a díszletet korábbi előadások színpadi kellékeiből állította össze Fehér Miklós, Robinson kivételével. A zenei alapot is előre fel kellett venni. A helyszín mintája Sztevanovity Dusán dolgozószobája volt. Az előadásban használt varázskönyvet Rubik Ernő tervezte. A rendezői koncepció nem a műfajnál megszokott látványra, ellenben a költői intimitásra,a színészi játékra és a mese és a valóság keveredésére összpontosított. A koreográfus Devecseri Veronika, a jelmeztervező Jánoskúti Márta lett.
A történet szerint ezen a Padlás "Ég és Föld között" minden megtörténhet, akárcsak a mesékben. Egy fiatal tudós megszállottan dolgozik szuperintelligens számítógépén, és különféle titokzatos számításokat végez, de nyugalmát és munkáját állandóan megzavarják különféle halandó és halhatatlan lények...
A Vígszínház oldaláról hoztam pár képet a régi és az új szereposztásokból.
A bemutató óta a különböző szerepekbe sok tehetséges és sokszínű színész bújt bele.
A szereplők:
RÁDIÓS, aki egyszerűen fantasztikus: kibernetikus, ám az állami központból 1986-ban elbocsátották, mivel engedély nélkül próbáét kapcsolatot teremteni idegen bolygókkal és földönkívüli lényekkel. Jelenleg szellemi szabadfoglalkozású, tehát Robinson nevű szuperszámítógépét fejleszti. Szinte észre sem veszi, hogy a padláson és Mamókán kívül - Sünit is szereti.
Kaszás Attila, Oberfrank Pál, Szőcs Artúr, Wunderlich József, Ember Márk
Süni, fiatal lány, aki hegedülni tanul: 1970. május 20-án született, a Zeneakadémiára jár, és Rádiós szomszédságában lakik. Fülig szerelmes belé, és nagyon bántja, hogy a fiú észre sem veszi. Végül csodát tesz,és Rádiós közelre is látni fog. Hősiességével megmenti a padlást, és felhívja magára Rádiós figyelmét.
Igó Éva, Pápai Erika, Kéri Kitti, Hullan Zsuzsa, Jónás Rita, Péter Kata, Tornyi Ildikó
Mamóka, öreg nénike, aki mindent tud az emberekről: a házban lakó asszony nagy bánata, hogy nincs unokája. Különlegesen finom szilvásgombócot főz. Végül mindenki az unokája lesz.
Tábori Nóra, Tanai Bella, Igó Éva
Barrabás B. Barrabás, a gengszter: 1963. március 26-án született, bombaszakértő. Ő tör be a padlásra, mely a darab bonyodalmának gyújtópontja lesz. Halála utána szelleme személyisége megjavul.
Hegedűs D. Géza, Kálid Artúr, Mészáros Máté, Szemenyei János, Csapó Attila
Révész, aki csak külsőleg azonos Barrabással: kezdő révész, akiben a tiltás ellenére fellobban a vágy, hogy ember legyen. Az ő feladata elvinni a Földről a szellemeket az "örökre szépek" bolygójára. Megismeri az emberi lét számos árnyalatát, mielőtt eljönne az idő, és elindulna a négy szellemmel az "örökre szépek" felé.
Herceg, finomlelkű szellem, 500 éves: oldalági Lombard herceg, 1488-as születésű. Fogadást kötött egy másik herceggel, hogy melyikük ébreszti fel Csipkerózsikát. Hiába dalolta el varázsdalait, a leány nem ébredt fel, ám a másik herceg egy csókkal felébresztette. A fogadás értelmében a Hercegnek meg kellett halnia.
Méhes László, Lux Ádám, Sarádi Zsolt, Cserna Antal, Telekes Péter, Szántó Balázs
Kölyök, naiv szellem, 530 éves: amikor a király meztelenül vonult fel népe előtt, ő volt az első, aki szóvá merte tenni. Ezért halálra ítélték. a nevére már senki sem emlékszik.
Pápai Erika, Szinetár Dóra, Mentes Júlia, Széles Flóra Meglökő, óriási szellem, 560 éves, a szereposztás szerint süketnéma, de Kölyök némaként mutatja be: jólelkű hóhér, aki testével próbálta megvédeni az ártatlanul elítélt Kölyköt, azonban a túlerő miatt mindketten odavesztek menekülés közben.
Rácz Géza, Gesztesi Károly, Kolovratnik Krisztián, Hujber Ferenc, Cserna Antal, Juhász István
Témüller, azelőtt házmester, most önkéntes: megesküszik, hogy lebuktatja Rádióséket (tudniillik, hogy ő rejtegeti Barrabást), és ezért hajlandó kihasználni a magasabb rendű kapcsolatait is. Eszméje az egyenlőség, övé a pálya. Végül ártatlanok gyanúsításáért és idősebb hölgyekkel való minősíthetetlen viselkedésért letartóztatják.
Balázs Péter, Kálloy Molnár Péter, Fesztbaum Béla
Detektív, aki önmagát is kinyomozza: rá bízták a hatóságok Barrabás B. Barrabás elfogását. Ezt átmenetileg akadályozta, hogy a "rendőrautójával fölégördült a holttestnek".
Vallai Péter, Selmeczi Roland, Gyuriska János, Hajduk Károly
Üteg, a detektív másik balkeze: bombaszakértő (épp ezért fél tőlük). Tizennégy rendőbajnokságot nyert céllövészetben. Ő találta el Barrabást. Végül előléptetik.
Seress Zoltán, Fesztbaum Béla, Gyuriska János, Molnár Áron, Lajos András, Király Dániel
Robinson, a gép: a Rádiós építette szuperszámítógép, akinek érzései is vannak. Alkotója definíciója szerint kísérleti kommunikációs eszköz, hiszen kapcsolatba tud lépni a földön kívüli létformákkal, de időjárás-szabályozásra is képes. Logikájával segíti a padlás megmentését, bárkit képes azonnal azonosítani és adatbázisából részletes leírást adni róla. Táncol, sőt végül még sír is. Ezenfelül csodákról mesél (ami ritkaság a komputereknél).
Sipos András, Hujber Ferenc, Kolovratnik Krisztián, Németh Kristóf, Lázár Balázs, Dolmány Attila
A hely és idő:
A musical teljes egészében a padláson és annak tetején játszódik. A padlás Budapesten található „kelet és nyugat között”. „Ég és föld között” áll, „iszonyú piszok van”, az ott lakó Rádiós rendetlenségben tartja. A másik állandó lakója Robinson. A padlásra az alsóbb szintekről, Süniék házának padlásáról és a tetőajtón át lehet bejutni. Szintén hozzátartozik még egy kis sufni, amit a szereplők többnyire rejtőzködésre használnak. A padlás jelentősége abban rejlik, hogy kikötőként szolgál: oda érkezik a Révész, hogy a szellemeket magával vigye az „örökre szépek” múltbolygójára. Ez a bolygó az emlékek bolygója, a mű szempontjából nagy jelentőséggel bír. A szellemek évszázadok óta keresik a padlást, hogy a Révész elvigye őket. Az „örökre szépek” bolygója a túlvilág, de az el nem múlás. Itt az egykori halandó legszebb emlékeinek világába kerül az alkonyon, a fényeken és az álmain túl, megelevenedik a múlt, ismét találkozik elhunyt szeretteivel, az elveszett tárgyak életre kelnek, a csonkig égett mécsesek újra kigyúlnak és belesimul az időtlen boldogságba. Azonban a múltbolygóra csak az kerülhet akire vagy amire emlékeznek. Erről a helyről nincs visszaút, üzenni sem lehet, még a fény sem hagyja el.
A cselekmény – bár a szellemek műsorfüzeten szereplő korát idővel az eltelt időhöz, és a színpadon elhangzó dátumokat is alkalomadtán az előadás konkrét dátumához igazították – 1988-ban játszódik, a kommunizmus utolsó éveiben. Lámpás egyik sorából következtethetünk a hónapra is: „Hóvihar augusztusban?!” A darab egy éjszaka alatt játszódik. Az egyes felvonások cselekménye folytonos, annyi idő telik el a színpadon, mint a valóságban, csak a felvonások közötti szünetben telik el valamennyi idő.
ÉS MOST JÖVÖK ÉN �
Az eddigi 20 évem alatt háromszor láttam A padlást.
Először akkor, amikor negyedikben készültünk egy év végi előadásra az osztályommal. A darab lényegében arról szólt, hogy milyen gyorsan felnövünk, de hogy ez idő alatt mennyi minden történik velünk. Ez alapvetően egy zenés előadás volt, a magyar slágerek közül igyekeztünk minél többet felhasználni benne. Például az óvodai jelenetnél az Illés együttes Kissrác című száma szólt. De amiért ezt elmesélem és ami miatt mi megnéztük A padlást az az ebéd jelenet volt, amikor is kiderült, hogy szilvásgombóc van a menzán. A tanárnő alapvetően azért nézette meg velünk az előadást, hogy lássuk, hogy az egyszerű koreográfiák is milyen hatásosak tudnak lenni. Őszinte leszek, amennyire visszatudok emlékezni erre az előadásra nem hiszem hogy más megmaradt volna, csak ez a koreográfia.
Másodszorra a családommal néztem meg, de akkor se a történeten volt a hangsúly. Megkönnyeztem a Fényév távolságot, de úgy nem gondolkodtam rajta túl sokat.
A harmadik előadásnak egy nagyon érdekes története van. Nagyon szomorú voltam, hogy nem tudtam jegyet venni erre a jubileumi előadásra. Így amikor Facebookon megláttam egy posztot, hogy van előadó jegy, egyből lecsaptam rá a szobatársammal. De mire odakerültünk volna, hogy megvegyük már eladták és még csalódottabb lettem. Úgy voltam vele, hogy próba cseresznye kiírom eladó jegyek csoportba, hátha van valakinek. És lett! Először egy igazán rossz helyre kaptunk jegyet, de úgy voltam vele, hogy megéri, mert legalább ott leszek. Rá, körülbelül két órával, kaptam egy sokkal jobb ajánlatot, a földszinti páholyba és hát természetesen odaültünk. Még sose ültem páholyba és varázslatos élmény volt, hogy épp A padlást nézhettem innen. Végig izgultam az előadást, együtt énekeltem velük a dalokat, folyamatosan könnybe volt lábadva a szemem, nagyon élveztem. Még egyébként az elején feltűnt, hogy Gesztesi Károly és a lánya ül alattunk, akkor még nem esett le, hogy miért vannak ott, gondoltam biztos ők is szeretik a darabot. A második felvonás vége utána, miután véget ért a tapsrend, leengedtek egy vásznat amin egy kisfilmet mutattak be A padlás elmúlt 30 évéről. Utána sorban feljöttek az aznap esti szereplők és felhívták a korábbi szerepeket és az elmúlt 30 év majdnem összes Rádiósa, Sünije, Mamókája, szellemei ott voltak a színpadon. Nagyon megható volt. A beszédek után egy közös éneklésre invitáltak minket, ki volt írva szöveg és az egész színház énekelte az ismert dalokat,, közben pedig előre csomagolt szilvásgombócot osztogattak. Napokkal később is extázisban voltam. Folyamatosan gondolkodtam a történeten, hogy vajon milyen mögöttes tartalom van benne.
A legutóbb, mikor nagymamámnál volt családi ebéd, mesélte az unokatesóm, hogy ők is megnézték az előadást, és nem értették, unták, sőt még néha el is bóbiskoltak. Az első kérdésem természetesen az volt, hogy kivel látták, mert én már régóta szeretném megnézni Ember Márkkal. Azt mondták, hogy valami nagy hajú volt, mondom ezzel igazán leszűkítettéket a lehetőségeket, mert Wundinak és Márknak is igen nagy haja van. Mivel éppen volt a telefonomon Márkról egy kép (vajon miért? �) megmutattam nekik és mondták, hogy vele látták. Bennem itt egy kicsit elpattant valami, hogy HOGYAN NEM ÉLVEZHETTÉK A PADLÁST EMBER MÁRKKAL?! Aztán rákérdeztem, hogy mit is nem értettek, gondolkodjunk együtt. Az első, hogy mi a háttértörténet. Na már most, ugye a bemutató 1988-ban volt, bár már a kommunizmus vége felé jártunk az emberekben még ebben éltek. Mint azt 1956 alapján tudjuk nagyon sokan emigráltak külföldre, főleg Amerikába és később vagy vissza jöttek vagy nem (lásd például Fenyő Miklós). Arra jutottunk, vagyis inkább csak én jutottam, hogy a Fényév távolság alapvetően ezt a dilemmát tárgyalja, hogy itthon maradjunk vagy külföldre menjünk. Korábban már Rádiós szájából elhangzik az a mondat, hogy "Mamóka már régóta mondja nekem, hogy menjél fiam, Keletre vagy Nyugatra." Ez is arra utal, hogy sokan nem láttak lehetőséget arra, hogy Magyarországon békében tudnának élni. De épp ez a dal az ami Rádióst és minket is rávezet arra, hogy "nekem itt van dolgom, nekem itt vannak álmaim." Szerintem ez a gondolat a magyarság tudatot is erősíti, hiszen nekünk tényleg dolgunk van Magyarországon és az lenne a normális ha a társadalom nagy részének tényleg az anyaföldjükön lennének az álmaik, de sajnos a mostani helyzetek ezt nem feltétlenül garantálják. De ez egy másik téma, talán erről is írok majd egyszer. :)
A második kérdés ami felmerült, hogy mik a szellemek jelentősége. Sokat gondolkodom még a mai napig is a darabon, a dalokon, bizonyos részeken, de ennek ellenére képtelen vagyok megfogalmazni mindazt ami a szellemekkel kapcsolatban a fejemben jár.
Az NLCafé oldalán találtam egy remek interjút, amiben Boldizsár Ildikó meseterapeuta és több alkotó is megszólal arról, hogy szerintük miről szól A padlás, milyen kérdéseket, érzéseket továbbít.
Olvassátok el, nekem nagyon tetszett és talán nektek is felnyitja pár dologra a szemeteket, amire még nem gondoltatok a darabbal kapcsolatban:
https://www.nlcafe.hu/szabadido/20180129/musical-a-padlas-30-eves-jubileum/
Egy szó, mint száz csak ajánlani tudom ezt a darabot kicsinek és nagynak! Ha már láttad, akkor azért, ha még nem akkor azért menj el és nézd meg, és egy estére éld át A padlás varázslatát. Ha van kedvetek akkor írjátok meg a kérdéseiteket, az élményeiteket a darabbal, kíváncsi vagyok rá, ti mit éltetek át.
(Sajnos a blog.hu nem engedi feltölteni a Szilvásgombóc videót, de ha kíváncsiak vagytok arra, hogy hogyan eszem meg életem ELSŐ szilvásgombócát akkor kommentben jelezzétek és megpróbálom felvarázsolni valahogy az internetre :D)