Rendező: Szikszai Rémusz

színmű

(19.30-as kezdés esetén az előadás várható befejezésének ideje 21.15)

Bartis Attila, a nagysikerű Romlás után, a Vígszínház számára egy újabb felkavaró, kíméletlen történetet írt. A színház világában játszódó színdarab tele van súlyos titkokkal, fájdalmas, lappangó hazugságokkal. Az írórendező János az általa írt dráma bemutatójára készül. Az intenzív munka lázában szinte észrevétlenül keveredik az élet és a színpadi lét, a magánélet és az ötvenes évek borzalmai – a hazugság és a valóság között vékony a határ. Ki kit árult el – a múlt senkit sem hagy nyugodni.

Nagy örömünkre Bartis Attila 2016 májusában újabb irodalmi díjat kapott, az új Libri irodalmi díj közönségdíjjal jutalmazták A vége című regényéért.

A Vígszínház a Szikszai Rémusz által rendezett előadással az 1956-os forradalom 60. évfordulójára emlékezik.

bemutató | 2017. február 26. | Vígszínház, Házi Színpad

Az előadás létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

Az előadást az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja.

János: Hevér Gábor

Olga: Herczeg Adrienn

Sándor: Lukács Sándor

Péter: Karácsonyi Zoltán

Lili: Kopek Janka

Egy nő: Puzsa Patrícia

Karcsi: Szántó Balázs

Két mentős: Dino Benjamin e.h., Rábaközi Gergő e.h.

(Kép és szöveg: www.vigszinhaz.hu)

Rendező: Martin Čičvák

színpadi változat: Forgách András és Vörös Róbert

John Cassavetes, a New York-i filmiskola legizgalmasabb alkotója, az amerikai filmművészet egyik megújítója. Személyes hangvételű, költői filmeket és közben állandó társulatával színházi előadásokat rendezett, amelyekben mint színész is játszott.

A legendás Premier című filmje lenyűgözően bensőséges vallomás a színházról és a színészi létezésről. Nyers őszinteséggel mutatja be egy ünnepelt színésznő küzdelmét, miközben a néző újra és újra bepillantást nyerhet a színház misztikus világába. 

A Magyarországon először látható színpadi változatot Martin Čičvák rendezi Eszenyi Enikő, Hegedűs D. Géza és Börcsök Enikő főszereplésével.

Magyarországi bemutató: Vígszínház, 2019. március 2.

Myrtle Gordon, színésznő: Eszenyi Enikő

Manny, rendező: Hegedűs D. Géza

Maurice, színész: Hevér Gábor

Sarah Goode, írónő: Börcsök Enikő

David, producer: Seress Zoltán

Dorothy, a rendező felesége: Balázsovits Edit

Gus, színész: Orosz Ákos

Nancy Stein, rajongó: Szilágyi Csenge

Leo, színpadmester-ügyelő; Rabbi: Király Dániel

Gus anyósa, Nancy anyja; Vivian, halottlátó: Hullan Zsuzsa

Gus apósa; Nancy apja; Vivian férje: Gados Béla

Kelly, öltöztetőnő: Egri Márta

Lena; Brenda, pincérnő; Vivian asszisztense: Márkus Luca e.h.

Charley, Lena öccse; Pincér: Rábaközi Gergő e.h.

Továbbá: ARANYI ANDRÁS CSABA, BÁLINT BARNA, BÁRSONY SZANDRA, HARANGOZÓ BOGLÁRKA, KOLOZSVÁRI ÁDÁM, KOVÁCS OLIVÉR, KÓBOR BALÁZS, NÁNÁSI ATTILA, TÓTH BRIGITTA, TÓTH MÁTÉ, SZABÓ MÁTYÁS PÉTER, VIOLA PÉTER, VITÁRIUS ORSOLYA, VISZT ATTILA  

(Kép és szöveg: www.vigszinhaz.hu)

Rendező: Marton László

zenés mese gyerekeknek és felnőtteknek

zene és szöveg: Harold Arlen és E.Y. Harburg
háttérzene: Herbert Stothart
tánc és ének feldolgozás: Peter Howard
hangszerelés: Larry Wilcox
Royal Shakespeare Company részére átdolgozta: John Kane
a Turner Entertainment Co. tulajdonában lévő és Warner Bros. által forgalmazott azonos című film alapján

Fordította: Békés Pál
Dalok: Sztevanovity Dusán

Bemutató: 2015. október 31-én a Vígszínházban

(11.00 órás kezdés esetén az előadás várható befejezésének ideje 13.25)

Dorothyt, a kansasi lányt és kutyusát, Totót hatalmas tornádó ragadja el. Egy csodás, ismeretlen helyen, Manóföldön ébrednek fel. A kansasi házukat is odapottyantotta a tornádó, egyenesen a gonosz keleti boszorkány fejetetejére, csak a piroscipős lába látszik ki alóla. A manók ujjongva fogadják a kislányt, aki végre megszabadította őket, Glinda, a jótündér pedig megajándékozza Dorothyt a gonosz keleti boszorkány varázserejű cipellőjével. A kislány szeretne hazajutni a családjához, de ehhez végig kell mennie Totóval a sárgaköves úton. Útjuk során találkoznak a Madárijesztővel, a Bádogemberrel és az Oroszlánnal. A Madárijesztő egy kis észre, a Bádogember szívre, az Oroszlán pedig bátorságra vágyik. Dorothy és új barátai együtt mennek tovább a sárgaköves úton, hogy eljussanak Smaragdvárosba, és megkeressék Ózt, a nagy varázslót, mert azt remélik, Óz majd segíteni fog rajtuk, és teljesíti mindenkinek a kívánságukat. Az út során fantasztikus kalandokba csöppennek, ám a gonosz nyugati boszorkány folyton akadályt állít eléjük, mert meg akarja kaparintani a rubinpiros cipőt. Végül Glinda segítségével Dorothy, Totó, Madárijesztő, Bádogember és Oroszlán megérkeznek Smaragdvárosba, Óz, a nagy varázsló palotájának kapujához…

Ez a szívhez szóló történet Marton László rendezésében új értelmezésben kel életre a Víg színpadán. A különleges látványvilágú díszletet Kentaur álmodta meg, a bűbájos jelmezeket Benedek Mari, a káprázatos bábokat pedig Hoffer Károly. Az Óz bábrendezője tehetséges fiatal kollégánk, Ellinger Edina, az előadás koreográfusa régi kedves alkotótársunk, Juronics Tamás.

A világhírű dalok, az ismert és szeretett figurák izgalmas színházi kalandot ígérnek mindenkinek! Nem mese: ez az előadás valóban a csodák csodája.

A műfordítás Békés Pál jogutódainak képviseletében a Proscenium Szerzői Ügynökség Kft. engedélyével kerül előadásra.

Az előadást 6 éven felüli nézőinknek ajánljuk!

Dorothy: Szilágyi Csenge

Madárijesző/Hunk: Telekes Péter

Bádogember/Hickory: Wunderlich József / Zoltán Áron

Gyáva oroszlán/Zeke: Csapó Attila

Marvel professzor/Óz: Lukács Sándor

Henry bácsi/Őr: Karácsonyi Zoltán

Emmy néni/Glinda: Hegyi Barbara

Miss Gultch/Nyugati boszorkány: Kútvölgyi Erzsébet

Táncosok: Bársony Szandra, Fehér Laura, Kiss Izabella, Kolozsvári Ádám, Kovács Tamás, Latabár Kálmán, Magyar Ilka, Miskolczi Renátó, Stohl Luca, Tóth Brigitta, Vida Gábor, Viola Péter, Vitárius Orsolya

Bábosok: Ács Norbert, Eke Angéla, Erdei Gerő, Fekete Dávid, Mákszem Lenke, Márkus Sándor, Matolcsy Gábor, Papp Zoltán, Pájer Alma, Pethő Gergő, Szabó Mátyás Péter, Vesztl Zsófia

(Kép és szöveg: www.vigszinhaz.hu)

Grecsó Zoltán és Simkó Beatrix duója Orfeusz és Eurüdiké mítoszát a mai  viszonyok közé helyezi, egészen sajátosan értelmezve át az oly sokszor feldolgozott szerelmi történetet. 
Eurüdiké most kortárs világunk poklába száműzetik. Természetesen ide is követi őt szerelme, a görög mitológia híres dalnoka, ám Orfeusz hiába érti még az állatok nyelvét is, ez a világ számára kiismerhetetlen, a líra feltalálója egyszerre ügyefogyottá és tehetetlenné válik – nincs ereje szembemenni a 21. század világképével.  
Megpróbál megfelelni az Eurüdiké új ízlésvilágának. Orfeusz azonban nem képes megtagadni önmagát: a szeretett nőtől teljesen eltérő, lényegileg lassúbb, belső ritmusa nem talál harmóniát megváltozott szerelme hétköznapjaival. Halhatatlannak hitt, még a halált is túlélő szerelmük kerül veszélybe. A boldog, kortalan lassúság értelmezhetetlenné válik a jelen múlandóságában, gyorsaságában.
Orfeusz újra lemegy az alvilágba a szerelme után, de most a kapcsolatuk válik pokollá. 
A táncduó a mítosz világa és a ma valós viszonyai között feszülő ellentétet mutatja be, ám drámaiságában ennél jóval tovább megy, hiszen hőseit is demitologizálja. Orfeusznak és Eurüdikének most nem afféle gigászi ellenfelekkel kell megküzdeniük, mint a halál. A hétköznapok, a változás, a különböző világnézet hozta dicstelen, mégis kemény harc lesz az övék. 
Izgalmas vállalkozás ezt a disszonanciát, és a különbözőségekben felvillanó, pillanatnyi összecsengéseket pusztán a mozdulatok nyelvére kódolni. A tánc képes megmutatni az emberi kapcsolatok mozgatórúgóit, az újra és újra feszültséget és feloldhatatlan ellentéteket generáló, belső erőket. 

Simkó Beatrix és Grecsó Zoltán együttműködésük sok éves tapasztalatit sűrítik duójukba, Dömölky Dániel letisztult látvány- és díszletkonstrukciójában, a Gryllus Ábris sound designer által teremtett atmoszférában.

Az előadás 2018-ban elnyerte a veszprémi Tánc Fesztiválja fődíját.

„Igen ritkán látni a honi kortárs szcénán belül ilyen alaposan kidolgozott, precíz és nehéz koreográfiát, megannyi nagyszerű megoldással-ötlettel. Remeknek találtam a ritmusváltásokat, és az éteri-finom epizódokkal, közjátékokkal az előadóként is meggyőző kettős képes volt intim hatást kelteni, többször erős érzelmi tartalmat közvetítve. Eleve: Simkó és a példásan partneroló Grecsó kitűnő párost alkot, márpedig ez a jó duó alfája és omegája. Emellett – tűnjek bár ómódinak – nagyra értékelem, amikor egy táncművet nézve (képviseljen az bármilyen zsánert, stílust) rácsodálkozhatok egy-egy mozdulat, mozgássor szépségére, igazságára, hitelére, különlegességre, és ez ilyen fehér holló produkció – e tekintetben is szembe megy a trenddel.” (Horeczky Krisztina: Poklocskáink, szinhaz.net)

(19.30-as kezdés esetén az előadás várható befejezésének ideje 20.20. Az előadást 1 részben játsszuk.)

Koreográfia, tánc: Simkó Beatrix, Grecsó Zoltán
Zene: Gryllus Ábris
Látvány: Dömölky Dániel
Jelmez: Földi Petra 
Ügyelő: Héjj János 
Produkciós menedzser: Vodál Anita 
Producer: Pro Progressione 

Külön köszönet: Ágoston Stefánia, Bagi Anna, Kálmán Eszter, Nagy Bálint, Pető József, Reich Tamás, Sebők Borbála, Szellő Ádám, Zsalakovics Anikó

Támogatók: NKA, EMMI, Vígszínház, Műhely Alapítvány, Sín Produkció, Spicc Stúdió, Movein Stúdió, Eötvös 10, Pro Progressione, PUR E, deephoto

(Kép és szöveg: www.vigszinhaz.hu)

Rendező: KINCSES RÉKA

Fordította: Rácz Judit

Péterfy Gergely színpadi adaptációja nyomán
a vígszínházi változatot írta: Kincses Réka, Igó Éva, Vörös Róbert

A nagyszerű svéd írónő, Majgull Axelsson munkásságáért számos irodalmi díjban részesült. Az Auschwitzot megjárt idős holokauszt túlélő, Miriam hosszú évtizedek elteltével úgy érzi, itt az ideje, hogy titkát felfedje családjának.

A Nem vagyok Miriam! Péterfy Gergely átiratát Kincses Réka rendezi. A főszerepben Igó Éva.

Ősbemutató: Házi Színpad, 2019. február 27.

Miriam: Igó Éva

Thomas: Zoltán Áron

Camilla: Antóci Dorottya e.h.

Ügyelő: KUTI LÁSZLÓ 
Súgó, asszisztens: KERTES ZSUZSA

Díszlet-jelmez: ESZTÁN MÓNIKA
Dramaturg: VÖRÖS RÓBERT

(Kép és szöveg: www.vigszinhaz.hu)

Rendező: Vecsei H. Miklós

Vecsei H. Miklós József Attila-estje

(19.00-as kezdés esetén az előadás várható befejezésének ideje 21.10. Az előadást 1 részben játsszuk.)

Mit jelent nekünk József Attila? Ismerjük az életét. Van kedvenc versünk tőle. Életszakaszainkban újra- és újraértelmezzük sorait. De ritkán gondolkozunk el azon, hogy milyen pusztító szenvedély és szeretni vágyás élt benne. „József Attila az őrület erejével, egy-egy szavával néha mélyebbre nyúlt, mint bárki más előtte” – írja róla naplójában Márai Sándor. Ebből a mélységből merít Vecsei H. Miklós, innen próbálja megmutatni a költő életútját, szerelmeit és versrészleteit – nem messze a rakodópart alsó kövétől.

A Mondjad, Atikám! előadással József Attila halálának 80. évfordulója alkalmából emlékezünk meg a költőről.

bemutató | 2017. december 15. | Pesti Színház

Az előadást 14 éven felüli nézőinknek ajánljuk!

Előadja: Vecsei H. Miklós

Látvány: VECSEI KINGA RÉTA 

Ügyelő: KORMÁNYOSI MIKLÓS          
Súgó: MÉSZÁROS CSILLA
A rendező munkatársa: SZLÁDEK KATA

(Kép és szöveg: www.vigszinhaz.hu)

Rendező: Michal Dočekal

színmű két részben

Magyar változat: Kovács Krisztina és Eszenyi Enikő

Bemutató: 2010. október 8-án a Pesti Színházban

(19.00 órás kezdés esetén az előadás várható befejezésének ideje 21.45)

Hadar Galron sok humorral fűszerezett, megrendítően szép története egy női fürdőben játszódik, egy mikvében. A mikve rituális fürdő, ahol havonta egyszer az asszonyok megmerítkeznek, hogy megtisztuljanak, és újra érintkezhessenek férjükkel. A dráma szereplői különböző életkorú nők, akiket vallási szabályok kötnek, és különféle társadalmi és családi szerepekben egy férfiuralta világban küzdenek elfogadásukért, szabadságukért, jogaikért, s ha kell lázadnak is. Hadar Galron kortárs izraeli drámaíró 2004-ben írta a Mikvét, melyet azóta a világ számos pontján bemutattak. A magyarországi ősbemutatót Michal Dočekal, a prágai Nemzeti Színház igazgatója rendezte.

SHOSHANA: Börcsök Enikő

SHIRA: Eszenyi Enikő

ESTI: Waskovics Andrea

HINDI: Igó Éva

CHEDVA: Hegyi Barbara

TEHILA: Antóci Dorottya e.h.

MIKI: Réti Adrienn

ELISHEVA: Stefanovics Angéla, Tóth Orsi

(Kép és szöveg: www.vigszinhaz.hu)

Rendező: Armin Petras

ősbemutató

a színpadi változatot készítette: Armin Petras

fordította: Mátrai Diána Eszter

(19.30-as kezdés esetén az előadás várható befejezésének ideje 21.10. Az előadást 1 részben játsszuk.)

„Csak az van, amire emlékszünk. Amit elfelejtünk, az nincs többet, eltűnik a világból.”

A Máglya a Ceaușescu bukása utáni élet visszásságait láttatja a kis kamasz lány, Emma szemén keresztül. A kislány egyszerre vesztette el szüleit és otthonát. Varázslatos nagyanyja veszi magához. Emma a szülők és a nagyszülők régóta cipelt terheivel küzd meg lelki szabadságáért. Ehhez azonban családja múltját kell tisztán látnia. De vajon mihez kezd az ember a múltjával, amikor egy ország felszabadul?

Az előadás nemzetközi koprodukció keretén belül jött létre a Vígszínházzal, a drezdai Staatsschauspiellel és a nagyszebeni Nemzeti Színházzal együttműködve. Németország egyik legfontosabb színházi alkotója, Armin Petras először dolgozik Magyarországon, a színpadi változat összes szerepét a Vígszínház két színésznője, Kopek Janka és Puzsa Patrícia játssza.

bemutató | 2017. szeptember 30. | Vígszínház | Házi Színpad

Dragomán György Marosvásárhelyen született, családjával 1988-ban települt át Magyarországra. Az ELTE bölcsészkarán végezte tanulmányait angol-filozófia szakon 1992–1998 között, az Eötvös József Collegium és a Láthatatlan Collegium diákja volt. Diplomát angol szakon szerzett, majd három éves PhD képzésen folytatta tanulmányait, mialatt A pusztítás könyve című regényét írta. Ezt követte A fehér király, melyet több mint harminc nyelvre fordítottak világszerte. Számos díjat nyert már el, többek között Bródy Sándor díjat kapott 2003-ban, 2006-ban Artisjus-díjas lett, 2007- ben József Attila-díjjal tüntették ki. Felesége Szabó T. Anna költő, műfordító.

Az egyik legnagyobb német színházi rendező, Armin Petras Dragomán György Máglya című művéből készült adaptációt állít színpadra a 122. évadban, a Vígszínházban. Az előadás négy nagyszerű színház, a stuttgarti Staatstheater, a drezdai Stadtschauspiel, nagyszebeni Radu Stanca Nemzeti Színház és a Vígszínház koprodukciójában készül. A Házi Színpad bemutatójában Kopek Janka és Puzsa Patrícia látható.

A rendező 2016. június 4. és 8. között workshopot tartott a Pesti Színházban, melyen a Vígszínház művészeivel dolgozott együtt. Armin Petras a Vígszínház művészeivel együtt elemezte a szöveg rétegeit, helyzetgyakorlatokon keresztül dolgozták fel a különböző szituációkat, így arra is lehetősége volt, hogy kialakítsa a jövendő előadás körvonalait. Az előadás próbafolyamata 2017. tavaszán zajlott Drezdában. A 3 nemzet 6 színésznője 4 nyelven, angolul, németül, románul és magyarul dolgozott együtt a próbaidőszak alatt. Kopek Janka és Puzsa Patrícia szeptemberben folytatja a közös munkát Armin Petrassal a Vígszínház Házi Színpadán.

Armin Petras rendező, drámaíró, Németország egyik legizgalmasabb és legkiemelkedőbb színházi alakja, 2013 óta a Schauspiel Stuttgart intendánsa. Berlinben végzett színházi rendezőként, 1987-ben egyik alapító tagja volt a független Medea Ost színházi társulatnak. Számos német színházban dolgozott rendezőként és íróként, a München Kammerspiele, a Schauspiel Leipzig, a Volkshbühne és a hamburgi Thalia Színház több tucatnyi előadásának létrejöttében működött közre. Nemcsak saját nevén, Fritz Kater álnéven is rengeteg saját művet és adaptációt jegyez.

2003-ban és 2004-ben is megkapta a Mülheim Dramatist díjat, 2005-ben a Leipzig Színház díját vehette át, 2005-ben Lessing díjas, 2007-ben Friedrich Luft díjas lett, 2008-ban pedig az Else-Lasker-Schüler-Dramatikerpreis díjjal jutalmazták.

Játsszák: Kopek Janka, Puzsa Patrícia

(Kép és szöveg: www.vigszinhaz.hu)

Rendező: Rudolf Péter

komédia

fordította | Mészöly Dezső

a pesti színházi változatot készítette | Závada Péter és Rudolf Péter

(19.00 órás kezdés esetén az előadás várható befejezésének ideje 21.55. Az előadást 2 részben játsszuk.)

Navarra királya és kísérete megfogadják, hogy életüket három évig a tanulásnak szentelik, és minden földi élvezetet, szerelmet megvonnak maguktól. Naná, hogy még aznap a városba érkezik a francia királylány és három udvarhölgye. Naná, hogy rögtön felborítják a jól kieszelt tervet. Cselszövések, esküszegések és félreértések során vezet az út a szerelembe, keresztül-kasul a rímek sűrű bozótosán. A Lóvátett lovagok Shakespeare legjátékosabb komédiája. Naná, hogy több mint 246 szójátékot tartalmaz – ott van mindjárt a címe!

bemutató | 2017. szeptember 29. | Pesti Színház

Közreműködik: VODKU ZENEKAR

(Kép és szöveg: www.vigszinhaz.hu)

Rendező: ifj. Vidnyánszky Attila

Egy csirkefogó élete és halála
Külvárosi legenda hét képben

Molnár Ferenc remekműve, a Liliom 110 éve hódítja meg a világ színpadait.

Julika és Liliom szerelmének legendája megihlette a világ nagy művészeit. Orson Welles rádiójátékot, Fritz Lang filmet rendezett, Ingrid Bergman pedig eljátszotta Julikát. A Vígszínházban Csortos Gyula és Varsányi Irén vitték sikerre Molnár életművének egyik legkülönlegesebb alkotását. Legutóbb feledhetetlen Liliom volt Kaszás Attila és Julikája, Eszenyi Enikő.

A szívszorító történet két főszereplője most Hajduk Károly és Szilágyi Csenge. Ficsurt Orosz Ákos, Marikát Waskovics Andrea, Hugót Zoltán Áron játssza.

A színház zseniális házi szerzője, Molnár Ferenc művei tovább élnek a Víg színpadán, A Pál utcai fiúk, a Játék a kastélyban és A testőr után újabb remekművét láthatja a közönség. A magyar drámairodalom kiemelkedő alkotását, a Liliomot ifj. Vidnyánszky Attila rendezi.

Bemutató: Vígszínház, 2018. december 15.

Liliom: Hajduk Károly

Julika: Szilágyi Csenge

Marika: Waskovics Andrea

Ficsur: Orosz Ákos

Hugó: Zoltán Áron

Muskátné: Eszenyi Enikő

Hollunderné: Bandor Éva m.v.

Hollunder Fiú: Dino Benjamin e.h.

Hollunder Lány: Rudolf Szonja e.h.

Kapitány/Felolvasó: Seress Zoltán

Első Detektív: Gyöngyösi Zoltán

Második Detektív/Budai Rendőr: Csapó Attila

Berkovics/Detektív: Gados Béla

Linzmann: Karácsonyi Zoltán

Kádár István/Detektív: Tóth András

Első Rendőr/Detektív: Reider Péter e.h.

Második Rendőr/Detektív: Darvasi Áron e.h.

Esztergályos: Ertl Zsombor e.h.

Lujza: Antóci Dorottya e.h.

Zenészek: Ernyei László, Gellért-Robinik Péter, Gódor Erzsébet, Horn András, Hosszú Kristóf, Kiss-Varga Roberta Izabella, Mester Dávid 

(Kép és szöveg: www.vigszinhaz.hu)